♫ Zene:
|
|
|
|
|
|
✍ Költészet
Wan bon
Wan bon someni wiwiri wan bon. Wan liba someni kriki ala e go wan se. Wan ede someni prakseri prakseri pe wan bun mu de. Wan Gado someni fasi fu anbegi ma wan Papa. Wan Sranan someni wiwiri someni skin someni tongo wan pipel. R. Dobru 1973 |
Egy fa
Egy fa s annyi levél a fán Egy folyó s mennyi patak mind egy tengerbe szalad Egy fő s mennyi gondolat az üdvös is közöttük akad Egy isten s annyi fajta hódolat de egy atya. Egy Szránán s annyi féle bőrszín és hány hajazat s mennyi nyelv de egy nép. R. Dobru 1973 fordította: Fiumei Sebestyén (2014) |
₪ Művészet
๑ Nyelv
Szránántongó kifejezések:
odi masra/misi! – jó napot uram/hölgyem!
fa waka?/ fa yu tan? – hogy vagy?
mi bun – jól vagyok
mi siki – beteg vagyok
grantangi – köszönöm
mi o si – viszlát később
tan bun – maradj jól
mi komopo de ... – én ...-ból jövök
yu abi wan ... gi mi – van egy ...(vmi)-d a számomra?
yu sabi pe mi man feni ...? – tudod hol találhatom a .....-t?
Szránántongó szótár:
a - ő/övé
abi - van (neki vmi)
aksi - kérdezni
ala - mind
arki - hallgat, figyel
ati - szív
ay - igen
ayti - nyolc
baka - vissza
bakra - európai
bari - kiabál
bai/bay - vásárol
bigi - nagy
boy - fiú
brada - testvér(fiú)
buku - könyv
bun - jó/jól
dape - ott
dati - az(t)
datra - orvos
de - ból-ből; lenni (valahol)
den - ők
dey - nap
disi - ez
doro - ajtó
drape - ott
dri - három
dyari - kert
dyaso - itt
dyompo - ugrik
ede - fej
ef - ha
esde - tegnap
esi - hamar
ete - még
fa? - hogy?
fara - messze
faya - tűz
feni - talál
fesi - arc; szemben
feyfi - öt
fo - négy
fosi - első; mielőtt
fos(i) tron -először
foto - város
furu - sok; gyakran
fufuru - lop
gado - isten
gi - -ért, számára; ad
go - megy
gowtu - arany
grantangi - köszönöm
ingi - indián
ini - -ban-ben
masra - úr
kaba - megáll, abbahagy
kan - tud, képes
kari - hív; név
kerki - templom
kisi - kap, elfog; doboz
komopo - jön (vhonnan)
kon - jön
kondre - ország
koti - elvág
koyri - sétálni megy
krin - tiszta
krosi - ruha
langa - hosszú
lasi - elveszít
libi - élet; él
lobi - szeret, kedvel; szeretet, szerelem
ma - de, viszont
makandra - egymást
manpikin - fiúgyermek
mati - barát
mi - én; enyém
misi - asszony, kisasszony
moni - pénz
moro - több, még
mun - hónap
munde - hétfő
musu - muszáj
na - be/at
neti - éjszaka
neygi - kilenc
nofo - elég
noso - orr
noti - semmi
nyun - új
odi - jó napot
ogri - csintalan
omeni? -mennyi? ondro - alatta
oso - ház; otthon
oten - mikor
oto - autó
pe - hol
pikin - gyerek; kicsi
pipel - emberek
presi - hely
psa - elmúlik
redi - vörös
sabi - tud; tudás
safri - lágy
san - mi
sani - dolog
satra - szombat
seri - elad
seybi - hét
si - lát
siki - beteg
siksi - hat
sisa - testvér(lány)
skowtu - rendőr
skribi - ír
sma - személy
sneysi - kínai
sonde - vasárnap
sroto - zár; kulcs
srudati - katona
sturu - szék
su - cipő
suma - ki
tamara - holnap
tan - marad, tartózkodik
tap - -nál-nél
taigi - elmond
teki - vesz, visz, fog
tide - ma
tifi - fog (fn.)
tin - tíz
tongo - nyelv
tori - történet
trafasi - más, különböző
trow - házasodik
tu - kettő
tumsi -túl sok
tyari - cipel, hord
uma - nő
un - tiétek
unu - ti
umapikin - lánygyermek
waka - sétál
wan - egy; a/az
wani - akar
wantron - rögtön
wenkri - bolt
weri - visel
wi - mi; miénk
wiki - hét
wroko - munka
yari - év
yepi - segítség
yere - hall
yu - te; tied
yuru - óra
Szránántongó kifejezések:
odi masra/misi! – jó napot uram/hölgyem!
fa waka?/ fa yu tan? – hogy vagy?
mi bun – jól vagyok
mi siki – beteg vagyok
grantangi – köszönöm
mi o si – viszlát később
tan bun – maradj jól
mi komopo de ... – én ...-ból jövök
yu abi wan ... gi mi – van egy ...(vmi)-d a számomra?
yu sabi pe mi man feni ...? – tudod hol találhatom a .....-t?
Szránántongó szótár:
a - ő/övé
abi - van (neki vmi)
aksi - kérdezni
ala - mind
arki - hallgat, figyel
ati - szív
ay - igen
ayti - nyolc
baka - vissza
bakra - európai
bari - kiabál
bai/bay - vásárol
bigi - nagy
boy - fiú
brada - testvér(fiú)
buku - könyv
bun - jó/jól
dape - ott
dati - az(t)
datra - orvos
de - ból-ből; lenni (valahol)
den - ők
dey - nap
disi - ez
doro - ajtó
drape - ott
dri - három
dyari - kert
dyaso - itt
dyompo - ugrik
ede - fej
ef - ha
esde - tegnap
esi - hamar
ete - még
fa? - hogy?
fara - messze
faya - tűz
feni - talál
fesi - arc; szemben
feyfi - öt
fo - négy
fosi - első; mielőtt
fos(i) tron -először
foto - város
furu - sok; gyakran
fufuru - lop
gado - isten
gi - -ért, számára; ad
go - megy
gowtu - arany
grantangi - köszönöm
ingi - indián
ini - -ban-ben
masra - úr
kaba - megáll, abbahagy
kan - tud, képes
kari - hív; név
kerki - templom
kisi - kap, elfog; doboz
komopo - jön (vhonnan)
kon - jön
kondre - ország
koti - elvág
koyri - sétálni megy
krin - tiszta
krosi - ruha
langa - hosszú
lasi - elveszít
libi - élet; él
lobi - szeret, kedvel; szeretet, szerelem
ma - de, viszont
makandra - egymást
manpikin - fiúgyermek
mati - barát
mi - én; enyém
misi - asszony, kisasszony
moni - pénz
moro - több, még
mun - hónap
munde - hétfő
musu - muszáj
na - be/at
neti - éjszaka
neygi - kilenc
nofo - elég
noso - orr
noti - semmi
nyun - új
odi - jó napot
ogri - csintalan
omeni? -mennyi? ondro - alatta
oso - ház; otthon
oten - mikor
oto - autó
pe - hol
pikin - gyerek; kicsi
pipel - emberek
presi - hely
psa - elmúlik
redi - vörös
sabi - tud; tudás
safri - lágy
san - mi
sani - dolog
satra - szombat
seri - elad
seybi - hét
si - lát
siki - beteg
siksi - hat
sisa - testvér(lány)
skowtu - rendőr
skribi - ír
sma - személy
sneysi - kínai
sonde - vasárnap
sroto - zár; kulcs
srudati - katona
sturu - szék
su - cipő
suma - ki
tamara - holnap
tan - marad, tartózkodik
tap - -nál-nél
taigi - elmond
teki - vesz, visz, fog
tide - ma
tifi - fog (fn.)
tin - tíz
tongo - nyelv
tori - történet
trafasi - más, különböző
trow - házasodik
tu - kettő
tumsi -túl sok
tyari - cipel, hord
uma - nő
un - tiétek
unu - ti
umapikin - lánygyermek
waka - sétál
wan - egy; a/az
wani - akar
wantron - rögtön
wenkri - bolt
weri - visel
wi - mi; miénk
wiki - hét
wroko - munka
yari - év
yepi - segítség
yere - hall
yu - te; tied
yuru - óra